HOGYAN TISZTÍTSUK A CSAPTELEPET?

  • Ne használjon csiszoló tisztító termékeket, különösen ne dörzsfelületű szivaccsal, mert ezek kárt okozhatnak a felületen.
  • Bármilyen zsírtartalmú folt mosogatószerrel eltüntethető.
  • A felületi foltok eltávolítására ne használjon sót, vagy maró, savtartalmú tisztítószereket. Tartós kárt okozhatnak.
  • A makacsabb foltokat folyékony fémtisztítóval és puha ronggyal távolíthatja el.
  • A karcolások és a leginkább károsodott felületek tisztításához alkalmazzon fém-restauráló szert.
  • A krómozott csaptelepek nedves kendővel tisztíthatók. A kendővel dörzsölje szárazra a felületet.
  • A legtöbb esetben vízzel, folyékonyszappannal, vagy speciálisan erre a célra kialakított termékkel tisztíthatjuk a csaptelepet.
  • A citromlé hatékony, otthon elkészíthető szer a vízkőmaradványok eltávolítására.

Miért éri meg kondenzációs kazánokat használni?

- 11%-kal magasabb hatásfok a hagyományos gázkazánokhoz képest.

- Energiatakarékos: nem engedi el a keletkező forró vízgőzt, annak az energiáját is felhasználja. Ez a növekvő gázárak miatt rendkívül fontos.

- Alacsonyabb üzemeltetési költség. Így a kissé nagyobb vételár pár éven belül megtérül.

- Az utóbbi időben a vételáruk jelentősen csökkent: ma már akár 200 ezer forintos áron is kaphatunk kondenzációs kazánt.

- Környezetkímélő: kb. negyede az általa kibocsátott károsanyag-mennyiség a hagyományos fűtőkészülékekhez képest.

- Sok kondenzációs gázkazán összekapcsolható szolárrendszerekkel is.

- Padló- és falfűtési rendszerekhez kimondottan ajánlott.

- Elterjedőben levő technológia, így számíthatunk rá, hogy a jövőben is lesz hozzá alkatrész-ellátás.

Forrás: kondenzacios.hu

Mit lehet elégetni, és mivel érdemes fűteni a kazánban?

A vegyestüzelésű kazán számos előnye közül az egyik, hogy akár a háztartási hulladékot is elégethetjük benne. Hogyan spórolhatunk a fán, illetve a szénen? Érdemes egyáltalán hulladékkal fűteni? Milyen fűtőértékkel rendelkeznek a különböző hulladékok?


Magyarországon a hatályos törvények tiltják a háztartásokban keletkezett hulladékok otthoni elégetését, történjék ez szabad tűzön, vagy kazánban. Az igazság azonban az, hogy ennek betartását nem lehet felügyelni, tulajdonképpen nem is létezik. Olyannyira igaz ez, hogy a vegyestüzelésű kazánok forgalmazói marketingszövegükbe bele is építik a hulladék elégetésének lehetőségét, mint a kazán egyik előnyét. Hiába tehát a törvény, a betyár virtus – no meg a szükség – nagyobb úr. Nézzük meg inkább abból a szemszögből a dolgot, hogy érdemes-e egyáltalán bíbelődni vele.

Hogyan lehet papírral fűteni?

Talán meglepő adat, de a papír fűtőértéke 15 MJ/kg, azaz körülbelül megegyezik a szárított fáéval. Ebből könnyen hihetnénk, hogy papírral éppen olyan gazdaságos fűteni, mint fával, ám nyilvánvalóan tudja mindenki, hogy sokkal gyorsabban adja le ezt a fűtőértéket a papír, mint a fa. Ha papírral fűtenénk, jószerivel ott ülhetnénk egész nap a kazán előtt. Egy átlagos háztartásban nem keletkezik annyi papírhulladék, hogy azzal biztosítani tudjuk az otthon melegét. Mi értelme van tehát annak, hogy papírt égetünk a kazánban? Fűtés szempontjából nem sok, de abban minden bizonnyal nagy hasznunkra lehet, hogy a hulladék egy részét nem a kukába kell dobnunk, hanem el tudjuk tüntetni, ezáltal talán spórolhatunk valamit a hulladékszállítás díján. Van azonban egy módszer a papír jobb fűtési hasznosítására: van olyan ismerős, aki szorosra fűzött papírkötegeket pakol a kazánjába esténként, 3 ilyen pedig épp arra elég, hogy éjjel ne hűljenek ki teljesen a radiátorok az egyébként nem túl nagy házában.

Használható a műanyag fűtésre?

Míg a papír elégetése nem jár túl nagy korom-, és melléktermék képződéssel, addig a háztartásban fellelhető egyéb hulladékok égetése már komoly gondot okozhat a tulajnak. A különböző műanyagok fűtőértéke meglehetősen magas, például a PET palacké majdnem megegyezik a benzinével, több mint 40 MJ/kg. Ennek ellenére sem ajánlatos a műanyag hulladékot a kazánba dobni.

Milyen probléma származhat ebből? Először a kazán belseje, és a kémény fogja jelezni, hogy nem volt valami nagy ötlet műanyagot égetni, ugyanis nehezen eltávolítható szurok fog képződni a kéményben. Ez nem csak a tisztítási költségeinket növelheti, de a vegyestüzelésű kazánból felszálló magas hőmérsékletű füstgáz miatt gyakran meg is gyullad a lerakódott korom, ez szokott kéménytüzekhez vezetni. Természetesen a környezetünket is károsítjuk a műanyag elégetése során kiváló rákkeltő anyagokkal. Sokakat ez sajnos nem hat meg különösebben, ők jó, ha tudják, hogy elsősorban saját családjukat, és közvetlen szomszédaikat ítélik lassú mérgezésre. Ennek fényében a szomszédok panasszal is élhetnek, ha azt tapasztalják, hogy műanyaggal fűtünk, és igen komoly összegű bírság is lehet az ára könnyelműségünknek.

Jól tesszük tehát, ha a műanyagot szelektív gyűjtőkbe dobjuk. Ezekben a percekben is kutatók százai dolgoznak azon, hogyan lehet a legkevesebb káros anyag képződéssel elégetni a műanyag hulladékot, de még nem jöttek rá a tökéletes megoldásra, úgyhogy otthon biztosan nem fog menni! Aki igazán alapos, az a bolti csomagolópapírt, és a tejes-, üdítős dobozt sem dobja a kazánba, ugyanis ezekben több a műanyag, mint a papír.

Mi a helyzet a szerves hulladékokkal?

Különböző szerves hulladékok azonban minden további nélkül elégethetők a vegyestüzelésű kazánban. Mivel ilyen típusú kazánnal elsősorban kertes házakban fűtenek, így a metszéskor eltávolított gallyak, ágak természetesen mehetnek a fűtőanyagok közé. De ide tartozik még a kukorica, vagy a napraforgó szára is, amelyek fűtőértéke körülbelül azonos a fáéval, és előszeretettel alkalmazzák nagyobb kazánokban is. Szalmával is szívesen fűtenek a gazdák, fűtőértéke 17 MJ/kg körül mozog. De a dióhéj, vagy a fel nem használt olajos magvak is elégethetőek a kazánban, ezek fűtőértéke már a 20 MJ/kg-ot is eléri.


Ha fával fűtünk

Nyilvánvaló, hogy csupán hulladékkal kevesen tudják megoldani a lakás fűtését, fő fűtőanyagként fát, szenet, vagy egyéb fa alapú tüzelőanyagot kell vásárolni. Fa és fa között is van azonban különbség, nem különben a szállítás és a tárolás feltételeiben. Mind kihat arra, hogy mennyire lesz majd gazdaságos télen a fűtésünk.

Sajnos kevesen tehetik meg, hogy egy évre előre megvegyék a szükséges famennyiséget, pedig a legjobb megoldás az lenne, ha szellős, fedett helyen teljesen kiszárítanánk a fát felhasználás előtt. Az a fa ugyanis, amit szezon elején – vagy esetleg a közepén – vásárolunk meg, leggyakrabban frissen vágott fa, vagy ahogy a szakmában mondani szokták: még szinte fütyül rajta a rigó. A kedvünkért nem fogják egy éven át szárítgatni a fát, de ha akarjuk, nagyon szívesen állítják ezt! Tehát ha nincs is lehetőségünk előre megvenni a tüzelőt, akkor is igyekezzünk még a szezon előtt beszerezni, és raklapon, szellős, fedett helyen tárolni a felhasználásig. A frissen vágott fa fűtőértéke ugyanis 6-7 MJ/kg, azaz kevesebb, mint a fele a szárított fáénak.

Szállításnál is érdemes odafigyelni egy-két dologra. Ha van lehetőségünk, nézzük meg, hol tárolják a fát azok, akiktől vásároljuk. A szabad ég alatt tárolt fa könnyen magába szívja az esővizet, így nem csak a fűtőértéke romlik, de jóval többet is nyom a súlya, mint kellene. Ezzel pedig elérkeztünk a szállítás másik fontos kritériumához. Nagy divat ugyanis súlyra árulni a fát, ám ez a megoldás nem éppen szerencsés a vevő szempontjából. Először is, aligha van lehetőségünk leellenőrizni a kiszállított fa súlyát, hacsak nincs egy hídmérleg az autóbeállónk alatt. Másodsorban pedig a vizes fa jóval nehezebb, mint a száraz, így a rosszabb fűtőértékű fából még kevesebbet is kapunk ugyanazért az összegért, mint ha szárított fát vettünk volna. Ehelyett rendeljük köbméterre a fát, ha lehetőségünk nyílik rá. A köbméterre nincs hatással a víz, valamint ötödikes matematikai számítással könnyen ellenőrizhetjük a mennyiséget.

Az egyik legnépszerűbb fafajta az akác, amely tömörsége révén elég lassan adja le a hőt, így sokáig élvezhetjük a melegét. Az akác könnyen hasad, így akár még élvezetesnek is mondható a fahasogatás. Az akácfa kérge azonban elég vastag, és képes meglehetősen sok vizet magába szívni, amitől jelentősen megnőhet a rakomány súlya, és romolhat a fűtőértéke is. A másik népszerű fafajta a tölgy, amely szintén keményfa, és száradás után az akácfánál némileg magasabb fűtőértékkel rendelkezik, jobban tartja a parazsat. A tölgyfa meglehetősen nehezen hasad, ezért aztán jól fel kell gyűrnünk az ingujjat, ha nekilátunk.

Sokan fával tüzelnek

Napjaink egyik aktuális témája az energia-kérdés. Szükségszerű foglalkozni vele, hiszen amellett, hogy egyre nagyobb arányban terheli meg pénztárcánkat az energia-felhasználás, egyre többször halljuk, hogy (más téren is) pazarló életvitelünk a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet. A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, mely folyamatosan rendelkezésre áll, vagy legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A fosszilis energiahordozók kimerülésével felértékelődik tehát a megújuló energiaforrás, aminek fontosságát tovább növeli a lakosság energiaköltség-csökkentési törekvése is.

Az utóbbi évelekben érdekes tendenciák körvonalazódnak a fűtési módokat illetően: a 2002-2010-es évek közti időszakban hazánkban csaknem háromszorosára (!) emelkedett a lakossági gázár (ez messze az infláció feletti, évi átlag 12%-os mértékű drágulásnak felel meg).

Ezen tendencia (is) egyre több családot késztet megújuló energiaforrással való tüzelés alkalmazására, ez hazánkban az esetek 70%-ában tüzifával való tüzelést jelent. Ezen túl azonban célszerű lenne a fakitermelés során keletkező mellékterméket, hulladékot növekvő mértékben energetikai célokra hasznosítani. A fakéregből, faforgácsból és a fűrészporból a megfelelő feldolgozás után kiváló minőségű bio-tüzelőanyag készíthető, amelyeket pellet és biobrikett formájában ismerünk. Ezek legfőbb jellemzője az alacsony nedvességtartalom és a nagy tömörség (1-1,3 g/cm3), amely tulajdonságok fokozottan alkalmassá teszik őket a modern, gazdaságos fűtésre. A közeljövő célja kell, hogy legyen, ezen megújuló energiaforrások nagymértékű elterjedése!

Ha szénnel fűtünk

Egyre kisebb a kereslet a szén iránt, önmagában már szinte senki nem használja fűtőanyagként, csupán kiegészítésként a fa mellé. A leggyakrabban az éjszakai fűtési időszakra raknak szenet a vegyestüzelésű kazánba, ugyanis a fával ellentétben képes reggelig izzani, és melegíteni a lakást.

A tüzéptelepeken kétfajta szenet találunk, fekete- és barna szenet. Míg a barnaszén fűtőértéke körülbelül 20-22 MJ/kg, addig a fekete széné a 33 MJ/kg-ot is elérheti, ennek megfelelően a fekete drágább is. A nagyobb fűtőérték mellett a fekete szén égése gyorsabb is, ezért nagyon sokan keverve rakják a vegyestüzelésű kazánba ezt a két fajtát. Bár komoly hatástanulmányok aligha születtek a szén keverésének leggazdaságosabb módjáról, a felhasználók nagyobb része az 1:3 arányú keverésre esküszik, azaz 3 rész feketeszénhez 1 rész barnaszenet kevernek, hogy a nagy fűtőérték megőrzése mellett a barnaszén valamelyest „visszafogja” az égést.

Feketeszénből a leggyakrabban lengyel lángborsóval, vagy lengyel dióval találkozhatunk a tüzéptelepeken, amelyek ára 5000 és 6000 forint között mozog mázsánként, barnaszénből pedig leginkább ledvicei, vagy herkulesi szenet találunk, amelyek ára 4000 és 4700 forint közöttire tehető.


Forrás: richpoi.com

Kapcsolat Kkh.

Kiskunhalas

Szabadság tér 7.

Tel.: +36 20 220 0856

Email:iroda@kuntherm.hu

Nyitva: H-P: 7:30-17; Sz: 8-12

Kapcsolat Bp.

Budapest

Dési Huber u.8.

Tel.: +36 30 638 93 70

Nyitva: H-P: 7:00-17; Sz: 8-12

Hírlevél feliratkozás

Adja meg az email címét a feliratkozáshoz
© 2015 Kun-Therm Kft. Minden jog fenntartva. Created By Okosweblap.hu

Ezen a weboldalon sütiket (cookie) használunk a legjobb szolgáltatás és felhasználói élmény érdekében.